1931 yýlýnda Macaristan’da Szombathely ţehrinde dođdu. Ýlkokul Szolnok’ta bitirdi. Liseye de o ţehirde baţladý, ama 3. sýnýftan sonra 2. Dünya Savaţý olduđu için Sovyet Kýzýl Ordusu önünde ailesiyle kaçmak zorunda kaldý. Budapeţte'ye dönüp Kalvinist Kilise'nin lisesinde (Református Gymnazium) okudu. Budapeţte Kalvinist Din Üniversitesi'nde (Reformatus Teologia) 6 yýl okuduktan sonra, 1956 yýlýnda papaz oldu. 1956’da Macar özgürlük savaţý zamanýnda ilk tedavi gurubumuzla sýlahlý çatýţmalarýn içinde bulundu, cezaevine girdi. 1958-1965 kadar Çekoslavakya'dan Beneţ Kanun’un kararýyla atýlan Macar Kalvinistlarine Macaristan'da yeni anavatan bulmasý ve yerleţtirmesi için yeni kurulmuţ bir cemiyette papazlýk yaptý. 1965’te komünist hükümetin baskýsýyla Kiliseden ayrýldý. Yeni meslek öđrendi, ziraat ve ekonomiyle uđraţtý. 1969’dan itibaren Türkçe öđrenye baţladý.
1971'de Türkiye'yi ilk kez ziyaret etti. Selçuklu tarihi, kilim, cicim sanatý, Alevilik ve Türk halkbilimi üzerine çalýţmaya baţladý.
Macarca ve Türkçenin yaný sýra Almanca, Ýngilizce, Latince, Eski Yunanca, sonra Lehçe (Polonyali dil) Esperanto da bilmektedir.
Eserleri
Kitaplar
Boldog Istenként élni. Az iszlám misztika, a szúfizmus az anatóliai török népi vallásban. Barnaföldi Gábor Archívum, 2000. Budapest.
Gyapjúszínezés Törökországban természetes anyagokkal. Székesfehérvár, Megyei Művelődési Központ–Népművészeti Egyesület Fejér Megyei Szervezete, é. n. (Módszertani füzetek), (Művelődéstörténeti sorozat, 3.)
Mohamedánok a magyarok között. A kezdetektől az Árpád-kor végéig. Székesfehérvár, Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 1998.
A turul gyermekei. Oguz eredetmondák és a magyar népi kultúra. Székesfehérvár, Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 1998.
Makaleler
"Anatóliai gyapjúszőttesek" Művészet 28 (1987) 8: 48-52.
"Dede
Korkut Hikâyelerinden Duha Koca Ođlu Deli Dumrul’daki Soylamayla Macar Halk
Ţiirinden „Sevginin Sýnanmasý” Denilen Türdeki Destanlarýn Benzerlikleri"
Ozan Kültür ve Sanat Dergisi 1 (1991) 3: 3–7.
"Dirsze kán fia, Bikács kánról szóló ének" Dede Korkut elbeszéléseiből. I–II. rész. Ford. Adorján Imre, Kelemen András. Halasi Téka 2 (1985): 42–48; 3 (1985): 41–48.
"Hold és sárkány" Adalékok Árpád-kori állatalakos faragványaink közel-keleti párhuzamaihoz. Művészet 26 (1985) 8: 24–29.
"Kik azok a törökországi aleviek és bektásiak?" Török Füzetek, 3 (1995) 1: 7–9.
"Legendák Júnusz Emréről" Júnusz Emre emlékkönyv. Összeáll. Tasnádi E. Budapest, Magyar-Török Baráti Társaság, 1993: 29–38.
"Macaristan’da Bektaţiliđin Ýzleri, Etkileri" Cem 1 (1991) 7: 18–22.
"Nyitott kupolás szeldzsuk medreszék" Művészet 16 (1975) 3: 43–44.
"Oktay Aslanapa: Török művészet I–II" [Könyvismertetés]. Művészet 19 (1978) 1: 44–45.
"Példák a török dalok szerelmi szimbólumaira" Sipos János gyűjtése alapján. Török Füzetek 4 (1996) 1: 10–11.
"Szeldzsuk-török palmetták Anatóliában" Művészet 19 (1978) 5: 36–39.
"A török művészet forrásai felé" [Könyvismertetés]. Művészet 16 (1975) 6: 47–49.
"Törökország középkori épületkerámiái" Művészet 21 (1980) 12: 40–43.